A kosarad jelenleg üres!

LÁZÁR ERVIN-SZÜLETÉSNAP A BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZBAN

  • 2016-05-02
LÁZÁR ERVIN-SZÜLETÉSNAP A BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZBAN

Lázár Ervin, az egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyvszerző 1936. május 5-én született. Az évfordulóról a Budapest Bábszínház – ahol több meséje került színpadra Lázár Ervin saját adaptációjában, és jelenleg két műve, A legkisebb boszorkány és A Hétfejű Tündér van műsoron -, valamint az író életművét gondozó Móra Kiadó május 2-án 14 és 16 óra között, különleges eseményen emlékezik meg.

nyitott, ingyenes rendezvényen a Budapest Bábszínház művészei Lázár Ervin-meséket olvasnak fel, és adnak elő több produkcióból részleteket. A résztvevők találkozhatnak az író özvegyével, Vathy Zsuzsával, láthatnak Lázár Ervin-művekből készült animációs filmeket, illetve más magyar bábszínházak aktuális Lázár Ervin-adaptációiból is ízelítőt kaphatnak.

A délután teljes programjáról felvétel készül, ezt május 5-től a Móra Kiadó honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.

Lázár Ervin az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek történetein generációk nőttek fel. Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, A manógyárat, A Hétfejű Tündért, Berzsiánt és Didekit, Szegény Dzsonit és Árnikát, A legkisebb boszorkányt, Hapci királyt vagy épp Bab Bercit. Lázár Ervin hőseivel – akiknek neveit az író gyermekeivel közösen találta ki – könnyű azonosulni, hiszen esendőségük ismerős számunkra. A mesék játékos nyelve, sajátos finom humora és morális üzenete minden életkorban megérintik az olvasót.

Az egyik legismertebb és nem csupán a gyerekek körében népszerű magyar író Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát, és ez az időszak több művében is megjelenik. (Elég talán csak A Hétfejű Tündér nyitómondatát idéznünk: „Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen.”, vagy a mesében felbukkanó Rácegresit és Pácegresit említenünk.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságíró, majd magyar szakon tanult. Több lapnál is dolgozott: Nyíregyházán, Pécsen – az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál –, Budapesten pedig először az Élet és Irodalomnál, később az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa volt.

Első gyerekeknek készült meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok 1964-ben jelent meg Réber László illusztrációival. Lázár Ervin hangja jellegzetes, stílusa filmszerű, nyelve egyéni, játékos, humort sem nélkülöző. A Hétfejű Tündér (1973), az Andersen-díjjal kitüntetett Berzsián és Dideki (1979), Az év könyveként elismert A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), illetve az ugyanezt a díjat megkapott a Bab Berci kalandjai (1989) és a Csillagmajor (1989) több kiadást megértek, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében népszerűek. Az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa a Bab Berci kalandjai mellett a Lovák, kutyák, madarak és A manógyár köteteit találta az év gyermekkönyveinek (1989, 1990, 1993).



Több meséjét dolgozták fel színházi, bábszínházi alkotók, közülük talán Lengyel Pál nyúlt a legértőbb kézzel Lázár Ervin műveihez; és televíziós, filmes adaptációkra is sor került. Az író azonban nem csupán a báb műfajához, de a Budapest (korábban Állami) Bábszínházhoz is kötődött darabjaival,1992–93-ban pedig a színház dramaturgja volt. Az elmúlt évtizedekben a nézők láthatták a Berzsián és Didekit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1983. január 25.), az Árgyélus királyfit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1994. november 12.) és a Szegény Dzsoni és Árnikát (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2005. november 18.). Jelenleg is műsoron van a hazai, szerbiai és thaiföldi nemzetközi fesztiválokon díjnyertes A Hétfejű Tündér (adaptáció: Gimesi Dóra, tervező: Mátravölgyi Ákos, rendező: Kuthy Ágnes, bemutató: 2012. január 19.), valamint a 2015/2016-os évadban új szereposztással műsorra tűzött A legkisebb boszorkány (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2000. október 1., felújítás: 2015. november 8.). Az író születésének 80. évfordulója adta az apropót, hogy 2016 márciusában a VII. BÁBU Fesztiválra a magyar nyelvű bábszínházak legizgalmasabb Lázár Ervin-feldolgozásait hívja meg a Budapest Bábszínház.

azar1

A délután teljes felvétele május 5-től lesz elérhető a Móra Kiadó honlapján, így azok az iskolák, amelyek Lázár Ervin születésnapján szeretnének megemlékezni az íróról, a www.mora.hu oldalra látogatva mesékkel, bábokkal tehetik meg azt.

forrás: szinhaz.hu / 2016. május 2.
magyartanarok.wordpress.com /2016. április 27.


  • Hozzászólások0 hozzászólás
  • Mondd el a véleményed!