Vajda Éva 1970-ben született Kaposváron, ott érettségizett. A Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte első diplomáját, később tanult jogot és kommunikációt az ELTE-n, majd politikatudományból is szerzett egy MA fokozatot a Közép-Európa Egyetemen (CEU).
Pályáját a Magyar Rádióban kezdte gazdasági újságíróként, később az írott műfajra váltott, a Magyar Narancsnál kezdett írni. Oknyomozó újságíróként szerzett magának hírnevet, az Élet és Irodalomban (ÉS) 1998-2000 között megjelent cikkeit a Postabankról, a Globex holdingról, a KH bankról és az Orbán család bányavállalkozásairól a mai napig rendszeresen idézik. Az ÉS után több mint három évig dolgozott az Open Society Institute (OSI) mediaprogramjánál, majd egy évig a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. 2005-ben tért vissza ismét az újságíráshoz: az akkor még Spiegel-tulajdonú Manager Magazin főszerkesztőhelyettese lett. A Magyar Telekom korrupciós botrányairól írott cikkeiért megkapta az év oknyomozó újságírója díjat 2006-ban, és a vezetése alatti időszakban a szerkesztőség is több díjat nyert. 2008 és 2010 között az Index külsős szerzője lett, és projekteket vezetett a Tasznál és a Transparency International-nél (TI). Mong Attilával 2009-ben írt tényfeltáró könyve, az Ártatlanok kora azzal foglalkozik, hogy mi történt a nagy gazdasági bűncselekményekkel az igazságszolgáltatásban. Ezen kívül több kötetben publikált, szerkesztett oknyomozó könyvet, írt tananyagot és több mint tíz évig tanított újságírást itthon és a Balkánon, valamint a volt Szovjetunió országaiban. 2010-ben, fia születése után váltott és vállalati csalásfelderítéssel kezdett foglalkozni: először a Mávnál dolgozott, majd egy nemzetközi cég vezető munkatársa lett. Jelenleg egy közép-európai régiós pozícióban dolgozik Prágában.
Varga Katalin (1928. március 26. - 2011. augusztus 4.) „Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallja önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője. S valóban, irodalmi pályája költőként indult. Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Később A második ég (1963), Az égő csipkefa (1966), A szavak számüzetése (1969) című verseskötetei mellett 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa Mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.
Művészettörténészként végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A diploma megszerzése óta múzeumpedagógusként dolgozik a Szépművészeti Múzeumban. Több, gyermekeknek szánt művészetpedagógiai kiadvány szerzője. Kisgyermekes anyukaként kiemelten fontos küldetésének tartja a lehető legkorábban megkezdeni a képzőművészet, a kultúra megismertetését, valamint az esztétikai érzék fejlesztését.
1984-ben születtem, és alig negyed évszázaddal később (hű, de soknak tűnik, nem igaz?), mint a legkisebb szegénylegény kopogtattam a Móra Kiadónál, hónom alatt az első mesém kéziratával. Ma is ugyanolyan izgalommal készülök egy-egy újabb könyvem megjelenésére, mint akkor, és boldogsággal tölt el, hogy egyre többen várják velem együtt az új megjelenéseket. Nagyon fontosnak tartom az olvasókkal való személyes kapcsolattartást, szívesen veszek részt író-olvasó találkozókon, közönségtalálkozókon, dedikálásokon, és nagy becsben tartom a gyerekektől kapott rajzokat, leveleket, kartonpuszikat, plüssbajuszokat. Ha kíváncsi vagy még több mindenre velem kapcsolatban, fotókat, videókat nézegetnél, további bejegyzéseket olvasnál tőlem, vagy szeretnél írni nekem, keress Facebookon, vagy látogass meg a honlapomon.